Százmillió a panelházakra
A közelmúltban lakossági fórumot tartottak a Zöld Panelprogramról, amelyen önkormányzati vezetők, szakértők, a társasházak és lakásszövetkezetek képviseletét ellátó közös képviselők, valamint az érdeklődő lakók tekintették át a kezdeményezés céljait és részleteit. A rendezvényen hangsúlyozták: a program nemcsak épületfelújítási lehetőség, hanem egy átfogó szemléletváltás része, amely a fenntarthatóságot és az energiahatékonyságot helyezi középpontba.
A fórumon Budafok-Tétény Önkormányzata részéről jelen volt Karsay Ferenc polgármester, Németh Zoltán és Perlai Zoltán alpolgármesterek, Pajin Bálint, a Klíma-, Környezet- és Közrendvédelmi Bizottság elnöke, valamint a zöld- és klímavédelmi csoport munkatársai, Nikiser Ágnes és Turi Márk. A Budapesti Közművek Nonprofit Zrt.-t Balog Róbert üzleti és ügyfélkapcsolati igazgató, Nattán Balázs senior projektvezető és Komáromi Mátyás külkapcsolati és kommunikációs referens képviselte.
A megnyitóbeszédekben kiemelték, hogy a környezetvédelem és az energiatakarékosság ma már közös felelősség, amely nemcsak a jelen, hanem a jövő generációinak életminőségét is meghatározza.
Németh Zoltán beszámolt arról, hogy az elmúlt években számos középületet korszerűsítettek, többek között szigetelések és napelemes rendszerek telepítésével. A Zöld Panelprogramhoz való csatlakozás ennek a folyamatnak a folytatása. Elmondta, hogy az önkormányzat elkötelezett a klíma- és környezetvédelem, illetve az energia-korszerűsítés terén. A panelépületek további fejlesztése érdekében a kerület 50 millió forintot különített el a programra, amelyet a főváros ugyanekkora összeggel egészít ki. A kezdeményezés egyelőre kísérleti jellegű, így az első körben korlátozott számú társasház – várhatóan három – részesülhet támogatásban.
A szakértők részletesen ismertették a pályázati rendszer működését. A program két szakaszból áll: az első egy energetikai audit elkészítése, amely feltárja az épület állapotát és a lehetséges fejlesztési irányokat. Ez a szakasz a nyertes pályázók számára díjmentes, és nem kötelezi őket a beruházás megvalósítására, ugyanakkor megalapozott döntést tesz lehetővé. A második szakasz maga a kivitelezés, amelyhez vissza nem térítendő támogatás is igényelhető.
Fontos feltétel, hogy a felújítások révén legalább 30 százalékos energiamegtakarítást kell elérni. Ez a kritérium elsősorban azokat az épületeket helyezi előtérbe, amelyek eddig kevesebb korszerűsítésen estek át. A támogatás mértéke a beruházás költségének 30 százaléka lehet, míg a fennmaradó részt a társasházak önerőből és jellemzően hitelből fedezik.
A fórumon többször is hangsúlyozták a lakóközösségek szerepét: a pályázathoz legalább kétharmados támogatás szükséges, és a kivitelezés során is aktív együttműködésre van szükség. A jelenlévő közös képviselők rávilágítottak a gyakorlati nehézségekre is, például a lakók meggyőzésére, a finanszírozásra, illetve a kivitelezők elérhetőségére.
A kérdések során felmerült az is, hogy a már részben felújított épületek hátrányból indulhatnak a pályázaton, mivel náluk nehezebb elérni a szükséges energiamegtakarítást. Ugyanakkor a szakértők hangsúlyozták, hogy minden eset egyedi, és az energetikai felmérés segít pontos képet adni a lehetőségekről.
A szervezők arra biztatták a társasházakat, hogy éljenek ezzel az eséllyel, és ne mondjanak le előre a részvételről.
A fórum végén a résztvevők egyetértettek abban, hogy bár a pályázati feltételek összetettek, a program jelentős lehetőséget kínál a társasházak számára, különösen egy olyan időszakban, amikor az energiahatékonyság egyre nagyobb szerepet kap a mindennapokban.
Tamás Angéla
